Általában a fűtési szezon kezdetén, vagy a hosszabb hideg idő beálltakor a kertvárosi illetve családi házas településeken érezhetünk furcsa, égett szagát, csípős, akár torokkaparó füstöt. A helyiek néha elintézik egy „ a szomszéd tűzre vetette  a gumicsizmáját” megjegyzéssel –  bár sokaknak zavaró ez – azonban az ilyen akciók  nem csak a lakóközösségek orrát facsarhatják , de jelentős környezetterhelés esetén befolyással lehetnek  az adott térség öko egyensúlyára is.

Felmerül a kérdés, mit lehet tenni? Szóljunk, ne szóljunk? Keressük fel a hatóságot?

Az alábbi cikkből kiderül, ez nem is olyan egyszerű, mert költséges eljárásról van szó, és bár  a hatóság ellenőrizheti a bejelentő területén a terhelés mértékét, azonban azt nem kapcsolhatja össze egy adott kémény kibocsájtásával sem. L

Így csak abban bízhatunk, hogy előbb-utóbb a fűtés kiválasztásánál szempont lesz – többek között – környezetterhelés is, és a hagyományos fűtést alkalmazók is olyan fűtőanyagot választanak, amely feleslegesen terhelik a környéket és az ott lakókat.

A járási hivatalok ellenőrizhetik, mivel fűtünk

A hatályos kormányrendelet szerint tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Egy korábbi cikkünk nyomán több olvasónk jelezte, hogy ezzel nem mindenki van tisztában a fűtési szezonban.
Nem mindegy, mi kerül a kályhába. Szabályosan csak a kereskedelemben is kapható tüzelőanyagokat lehetne elégetni
Több olvasónk jelezte hogy a családi házas övezetekben sokan fűtenek olyan anyagokkal, amelyek nem igazán kályhába, kazánba valók. A jogszabály szerint csak a kereskedelemben kapható tüzelőanyagok – tűzifa, fabrikett, pellet, szén, koksz –, a papírhulladék és a veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék égethető. Az egyéb ház körüli hulladékok, például műanyag palackok, zacskók, kidobott ruha-cipő, ragasztó-, festék, vagy egyéb szintetikus vegyületeket tartalmazó anyagok elégetése tilos. Megkérdeztük, mérik-e, és hogyan a lakóövezetekben az ilyen jellegű légszennyezettséget?
A témában illetékes Fejér Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint mivel a családi házas területeken valószínűleg több lakóházban is üzemeltetnek szilárd tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezést, ezért ezek együttes hatását kell feltételezni, továbbá a levegőszennyezettség kialakulásának bonyolult folyamata miatt figyelembe kell venni az azt meghatározó egyéb tényezőket is (alapszennyezettséget, meteorológiai viszonyok, esetleges egyéb ipari-, közlekedési-, mezőgazdasági kibocsátások, domborzati viszonyok, stb.).
A kis teljesítményű, lakossági üzemeltetésű tüzelőberendezések által kibocsátott légszennyező anyagok megengedett mennyiségét jogszabály nem szabályozza határértékekkel, az esetleges kibocsátás-mérések (emisszió) pedig jelentős költségekkel végezhetők el. Mivel az értékelés határértékek hiányában nem adható, illetve a mérés költségeit a panaszügyben résztvevő valamelyik félnek kell vállalni, ezért nem gyakorlat a kibocsátás-mérés tényleges elvégzése. A lakossági tüzelőberendezések esetében általában a technikai feltételek sem állnak rendelkezésre egy teljes körű kibocsátás-mérés elvégzésére. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az illetékes megyei kormányhivatal járási hivatala környezetvédelmi hatósági hatáskörében ellenőrizheti, hogy rendelet előírásának megfelelő minőségű tüzelőanyag felhasználása történik-e.

Az interneten is a mérési adatok

Hazánkban a levegőminőség mérését, értékelését az Országos Légszennyezettség Mérőhálózat (OLM) végzi. A hálózat két részből áll: az automata állomásokat magába foglaló monitorhálózatból, amelyek az ország különböző pontjain, 80-85 helyszínen folyamatos mérést végeznek – a fűtési szezon alatt is – egyes kiemelt légszennyező komponensekre. A manuális mérőhálózat (RIV) több mit 300 mintavételi pontján az év során folyamatosan gyűjtött 24 órás átlagminták elemzése laboratóriumban történik, és kén-dioxid, nitrogén-dioxid (kivételes helyeken ülepedő por) összetevőkre korlátozódik. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal feladata az illetékességi területén az országos hálózat részét képező mérőállomások és manuális mérési pontok üzemeltetése. Azok számára, akiket érdekelnek az eredmények, az automata és a manuális mérőhálózat mérési adatai a www.levegominoseg.hu oldalon érhetők el.

Nincs jogszabályi kötelezettség

A Fejér Megyei Kormányhivatal számára nem állapít meg jogszabály mérési kötelezettséget az OLM mérőpontokon végzetteken felül, amely célirányosan a családi házas övezetekben a légszennyezettség külön vizsgálatára terjedne ki, így ilyen eredményekkel nem rendelkezik. Az OLM automata mérőhálózatában üzemel olyan konténerállomás, mely családi házas beépítési területen, vagy annak közelében van, amelyre jellemző mérési eredményeket szolgáltathat. A jogszabályok alapot adhatnak ugyan egy panaszos ingatlanján a fűtési időszakban végzett eseti környezeti levegőmérés (immisszió) végrehajtására, annak megállapítására, hogy a koncentráció értékek ott meghaladják-e a rendeletben rögzített határértékeket, de az így meghatározott terheltség nem kapcsolható össze egy adott forrás (kémény) kibocsátásával, még akkor sem, ha az a legközelebbi forrás a vizsgált területhez.

Forrás: http://www.teol.hu/, Venter Marianna (marianna.venter@mediaworks.hu)

A teljes cikk elolvasható itt .